Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rövid összefoglaló a Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartásának javítására irányuló projektről

 Az összefoglaló kiemelten foglalkozik a tárgyban 2013. augusztus 22-én tartott lakossági fórumon elhangzott kérdésekkel, problémafelvetésekkel.

 

            A tervezett vízpótló és vízmegőrző tevékenység döntően (85%-os mértékben) európai uniós pályázati forrásból számít támogatásra. Az uniós pályázati támogatást hazai költségvetési támogatás egészítené ki, lakossági vagy önkormányzati önerőt nem igényel a megvalósítás. Eddig a tervezésre, pályázati anyagok elkészítésére, hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására történt pénzráfordítás, szintén pályázati forrásból finanszírozva.

 

A projekt neve, azonosítója és kedvezményezettjei: „A Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezkedő két mintaterületen a klímaváltozásból eredő hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojekt – nyugati mintaterület; KEOP – 7.2.2.1/B/10-2010-0001.”

 

            Ezzel a címmel és azonosítóval keresve az interneten, más honlapokra kikerülő tájékoztatók is megtalálhatók lesznek. Az érdeklődőknek ezeket is érdemes lehet időnként áttanulmányozni.

 

            A pályázati támogatás főkedvezményezettje, a végrehajtás fő felelőse az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) pályázati partner lesz a tervek szerint, illetve természetvédelmi szakértőként működik közre a tervezésben, az engedélyezési eljárásban és az üzemeltetésben. A vízilétesítmények (csatornák, szivattyúk, stb.) és energiatermelő rendszerek majdani üzemeltetője alapvetően az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG) lesz, néhány kisebb jelentőségű műtárgyat kezel várhatóan a KNPI.  

 

            Általános információk

 

A tervezett beavatkozások lényege egy olyan vízpótló rendszer kiépítése és üzemeltetése, amely a Dunavölgyi-főcsatornából (DVCS) hoz fel vizet a Homokhátságra, ahol szétosztja azt, természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, részben erősen kiszáradt vizes élőhelyek között. A DVCS-ből igény szerint, csapadékviszonyoktól függően 5-9,5 millió köbméter víz kiemelése tervezett, a szivárgási veszteségek miatt ennek nagyjából a fele juttatható el megbízhatóan a Homokhátság száraz, magasan fekvő területeire.

Emellett, a csapadékosabb években természetes módon megjelenő vizek hatékonyabb megőrzését segítő műtárgyak (zsilipek) is épülnek a vízpótlási útvonalként szolgáló csatornákon, tehát vízpótlás és hatékonyabb vízmegőrzés együttesen szolgálja a tervezett célokat.

 

A vízpótló és vízmegőrző rendszer működtetésének elsődleges célja a hátsági talajvízszint-süllyedés miatt kiszáradással és eltűnéssel fenyegetett, nemzeti parki és Natura 2000 oltalom alatt álló vizes élőhelyek megmentése, „újraélesztése”.

 

Az a típusú, csekély tagállami önerőt igénylő uniós támogatás, amit kap a pályázat, nem vehető igénybe profittermelő tevékenységhez, ezért mezőgazdasági öntözési célokra nem továbbíthat vizet a rendszer a megvalósítás első öt évében. A későbbiekben esetlegesen ez a használat is elképzelhető, ha mutatkozik rá igény a gazdálkodók részéről, illetve a rendszer ilyen irányba is továbbfejleszthető Természetesen, az „megengedett” következmény a fejlesztés végrehajtása során, hogy a természetvédelmi célok mellett egyben a gazdálkodást is segítse a víztöbblet, például a gyepgazdálkodást a fűhozamok növelésével, a növénytermesztést a talajvízszintek megemelésével, kutak vízszintjének emelésével.

 

A víz vezetése nagyobb részben meglévő csatornákon történik, egy szsakaszon újonnan épülő zárt csővezetéken (DVCS és a szabadszállási Kurjantó, illetve Balázspuszta között), egy másikon újonnan létesített, nyílt csatornamederben (fülöpházi Hosszú-rét, illetve Göbölyjárás és az Ágasegyházi-rét között).

 

A víz tervezett útja (lásd a csatolt ábrát, amelyen nyilak jelzik a vízpótlás irányát): DVCS (Szabadszállás) – Kurjantó (Szabadszállás-Balázspuszta) – Kondor-tó, Szívós-szék (Fülöpháza) – Hosszú-rét, illetve Göbölyjárás (Fülöpháza) - Ágasegyháza-Orgoványi-rétek – Izsák.

Az ábrán a kék felületek a javítandó állapotú vizes élőhelyeket jelenítik meg, de NEM a vízpótlás következtében kialakuló vízfelületeket. Utóbbiak kiterjedése lényegesen kisebb lesz, lásd a szöveget és a további ábrákat.

 

A meglévő belvízelvezető csatornarendszer természetesen képes továbbvezetni a vizet egészen a DVCS-ig.

 

A DVCS-ből történő szivattyús kiemelés energiaigényét egy nagyobb vagy két-három kisebb szélkerékből álló szélerőmű biztosítja Szabadszállás közelében. A további vízemelő szivattyúk energiaigényét (amelyek több lépcsőben emelik fel egyre magasabb homokhátsági terepszintekre a vizet) napelemek elégítik ki. A rendszer energiaellátás szempontjából jórészt önellátóra tervezett, kis működési költségű megoldás.,.

 

A DVCS-ből kiemelt víz mennyisége várhatóan évente változik, az aktuális csapadékviszonyok függvényében. Az a célkitűzés, hogy az eddiginél hatékonyabban megőrzött természetes csapadékvizek és a mesterséges vízpótlás együttesen létrehozzák a tervezett vízállapotokat a célterületeken. A tervezett vízállapot a vizes élőhelyek természetes adottságaitól függően alakul, üde gyepeket érintő tavaszi, időszakos, nyár elejére eltűnő sekély vízborítástól a tartósabb felszíni vízborítás kialakításáig (például a Kondor-tó egykor tartósan víz által borított mederrészeiben). A Fülöpháza külterületen tervezett vízállapotokról lásd később a részletesebb információkat.

 

A megújuló energiaforrásokkal működtetett vízpótló rendszer alapvetően lassú feltöltésre képes. Ezért működtetését ősszel meg kell kezdeni. A rendelkezésre álló vízmennyiségek és a meteorológiai előrejelzések alapján a KNPI kezdeményezi a vízpótlás megindítását a rendszert üzemeltető ADUVIZIG-nál. A feltöltés március elejéig tart, onnantól kezdve természetes módon fogynak a vizek a célterületeken. Ez az üzemeltetés a természetes vízháztartási viszonyokat utánozza, amelyekre szintén a kora tavaszi, hóolvadás utáni vízmaximumok voltak jellemzők.

A feltöltés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ADUVIZIG és a KNPI a vízállapotokat, illetve a lehullott csapadék mennyiségét. Amennyiben a bőséges csapadék szükségtelenné teszi a mesterséges vízpótlást, akkor a feltöltés leáll, vagy arányosan csökkent mértékű lesz. Belvízveszéllyel fenyegető időszakban a csatornarendszer belvízi üzemelésre lesz átállítva, a káros hatásokkal fenyegető nagyvizek elvezetésre kerülnek. 

 

Mik a tervezett vízállapotok Fülöpháza külterületen?

 

Kondor-tó: A tervezett maximális vízszint 104,15 mBf (Balti-tengerszint feletti magasság). Ez azt jelenti, hogy a legmélyebb mederrészeken körülbelül 50 cm-es felszíni vízborítás alakul ki március elejére. Attól fogva természetes fogyással apad a víz mennyisége. Amikor kisebb a természetes vízfogyás mértéke (csapadékosabb esztendők), akkor állandó vízborítás alakul ki a mélyebb mederrészeken, ha szárazabb az időjárás, akkor a legmélyebb mederrészek is kiszáradhatnak nyár végére. A Kondor-tó déli végében töltés és zsilip műtárgy épül a vizek megőrzésére, és átemelő szivattyú biztosítja a víz továbbvezethetőségét délre, az átvezetési útvonalként szolgáló Szívós-széken keresztül, a Hosszú-rét irányába.

 

A legmélyebb mederrészek nagyjából a Fülöpháza 078/14a, 078/2h és 0468/7a hrsz.-ú ingatlanrészeken találhatók, itt alakulnak ki a legtartósabb vizek. E területek legfeljebb időszakosan lesznek hasznosíthatók, nem minden évben.

A kevésbé mély mederrészeken, körülbelül a Fülöpháza 078/2, 078/14 hrsz.-ú ingatlanok további mély fekvésű részein, illetve a Fülöpháza 078/11, 078/23, 051/1, 051/37 hrsz.-ú ingatlanok mélyebb fekvésű részein jelentősebb magasságú (több deciméteres), időszakos felszíni vízborítás kialakulására lehet számítani, amely nyárra eltűnik. Az üde növényzet legeltetését – erre alkalmas legelőállatokkal – ezek a körülmények lehetővé teszik, illetve a késői kaszálást.

Még magasabb térszinteken, a tóperemeken már csak kismértékű, néhány centiméteres, és gyorsan eltűnő, időszakos felszíni vízborításra lehet számítani a tavasz első felében.

A vízpótlással közvetlenül érintett területek KNPI vagyonkezelésben vannak.

 

Szívós-szék: A Szívós-szék elsősorban a Kondor-tó és a következő vízpótlási célterület, a Hosszú-rét (Göbölyjárás) déli medencéje közötti összeköttetés megteremtését szolgálja, vízátvezetési helyszínként szolgál. Legmélyebb fekvésű területein időszakos felszíni vízborítás alakul ki, amely a Kondor-tó hasonló térszintű területeihez képest jóval alacsonyabb és kevésbé tartós vízborítást jelent. A vízpótlásnak köszönhetően annyi víznek kell megjelennie a Szívós-székkel összeköttetésben álló, keleti irányba futó csatornában, hogy ott megfelelően kiképzett mederszakaszból, szivattyús átemeléssel továbbítható legyen a fülöpházi bekötőúttól nyugatra, a Hosszú-rét északi medre felé.  

A vízpótlással közvetlenül érintett területek a KNPI vagyonkezelésében vannak, mezőgazdasági hasznosításukban jelentős változás nem várható.

 

A Kondor-tavat és a Szívós-széket szegélyező, magasabb fekvésű területek: Ezek nem érintettek közvetlenül a vízpótlással, de talajvízszintjük emelkedni fog. A hidrológiai modellezést végző vízügyi szakemberek számításai alapján, 50-75 cm között változó mértékű talajvízszint-emelkedés várható ezeken a területeken. A megemelkedő talajvízszint így sem fogja elérni az évtizedek alatt bekövetkezett talajvízszint-süllyedés előtt jellemző, egykori természetes értéket, de a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából kedvezően emelkedik.

 

Hosszú-rét északi része, 52-es főúttól északra: Nem célterülete a vízpótlásnak, csupán a rajta keresztülfutó csatorna medrében történik a víz továbbítása délre. A csatornából történő kiszivárgásnak köszönhetően a talajvízszint megemelkedésére lehet számítani, illetve a természetes módon kialakuló, időszakos felszíni vizek tartósságának növekedésére. A jelenlegi mezőgazdasági hasznosítási módokban jelentős változás nem várható.

 

Hosszú-rét (Göbölyjárás), 52-es főúttól délre: Körülbelül 106,0 mBf térszintig történő vízszintbeállítás tervezett március elejére a vízpótlás és vízmegőrzés révén, amely fokozatosan, természetes kiszáradással csökken az év további részében. A vízmegőrzés érdekében új zsilipműtárgy építése tervezett a Hosszú-rétet lecsapoló csatornán az 52-es főút mellett, az út déli oldalán. Átemelő szivattyú működik majd itt is az északról délre irányuló vízpótlás biztosítása érdekében.

A tervezett vízhatás a magasabb fekvésű, jelenleg elsősorban fűfélékkel borított ingatlanokon kora tavaszi 2-15 (20) cm-es felszíni vízborítást jelent (természetesen a domborzati viszonyoktól függ a kialakuló vízmagasság), ami nyár elejére megszűnik, és az ingatlanok kaszálhatók, illetve legeltethetők. A várakozások szerint a rendszeres időszakos vízhatás, illetve a mostaninál magasabb nyári talajvízszint sokéves átlagban általában javítani fog a fűhozamokon.

A mélyebb fekvésű, jelenleg elsősorban sásfélékkel, illetve náddal borított ingatlanokon elérheti az 50-60 cm-t is a kora tavaszi felszíni vízborítás, és ami lassan tűnik el, a talaj várhatóan egész évben átnedvesedett marad felszínközelben is. A legmélyebb fekvésű területrészek rendszeres kaszálhatósága nem lesz garantált, egykori lápi jellegük visszaállása várható.

 

További megemlítendő beavatkozás: a Hosszú-rét északi részén, összesen kb. 10 ha terjedelemben, szabálytalan eloszlásban, több foltban, a mélyebb fekvésű, sásfélékkel és náddal borított területeken, a felső talaj-, illetve növényi maradványréteg eltávolítása, tehát sekély, legfeljebb 30 cm mélységű gyökérzónás kotrás tervezett. Ennek célja az előrehaladott feltöltődés visszafordítása (beavatkozás nélkül előbb-utóbb az egész medence lassan feltöltődik és ennek megfelelően kiszárad), és nyílt vízfelszínek kialakítása, hogy a megemelt vízszint ne csupán a záródott sásosok, nádasok „lábát áztassa”. Az így megkotort területrészek lennének várhatóan a leglassabban kiszáradó, legtovább vízzel borított élőhelyek. A kotrás után a növényzet megújulása természetes úton bekövetkezik (rizómákról, gyökerekről, magról). Az ideiglenesen kialakuló nyíltabb, gyérebb növényzetű részek rendszeres további karbantartó kotrása nem tervezett, legfeljebb néhány évtizedenként. Állandó vizű, nyílt tó kialakulása itt sem várható, nem is cél, tehát a Hosszú-réten hagyományos értelemben vett „víztározó” létrehozása nem történik, csupán a jelenleg is megtalálható növényzeti típusok, illetve élőhelyek korábbi, vizesebb állapotának irányába mozdítjuk el a területet.

 

Hol tart a projekt megvalósítása (2013. szeptember elején)?

 

A megvalósítás részletes tervei és hatástanulmányai elkészültek. Környezetvédelmi engedélyt kapott a projekt, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély beszerzése folyamatban van. Amennyiben minden hatósági engedélyt megkaptak a tervek, akkor már „csak” a végső pályázati támogatási döntésre van szükség ahhoz, hogy elindulhasson a kivitelezés. A pályázatnak projektnek egy hasonló célkitűzésekkel rendelkező, de a Homokhátság Tiszához közelebbi részén megvalósítandó pályázati elképzeléssel, az ún. keleti mintaterület pályázatával kell megküzdenie a támogatási döntésért, a két projekt közül az egyik finanszírozása biztosítható. Kedvező támogatási döntés esetén már 2014-ben elindulhat a pályázat kivitelezése.

 

Kell-e számítani a vízpótlással közvetlenül érintett, magántulajdonú ingatlanok esetében arra, hogy állami tulajdonba kerülnek?

 

A projekt vízügyi létesítési és üzemeltetési engedélyének kiadásához az engedélyesnek (OVF) be kell mutatnia, hogy a megvalósításhoz szükséges területek a rendelkezésére állnak, tehát nincs akadálya a kivitelezésnek. A rendelkezésre állás lehetséges esetei:

 

1)      A pályázat kedvezményezettjeinek birtokában / vagyonkezelésében állnak az ingatlanok, tehát a Magyar Állam rendelkezik velük (ezek elsősorban a KNPI vagyonkezelésű ingatlanok, például a Kondor-tónál és a Szívós-széknél).

2)      Az érintett ingatlanok (magán)tulajdonosai hozzájárulnak a megvalósításhoz. Ennek igazolása érdekében folyt és folyik az érintettek nyilatkozatainak begyűjtése.

3)      Az érintett ingatlanok (magán)tulajdonosai közös megegyezés alapján eladják az ingatlant a Magyar Államnak (a képviseletében eljáró államigazgatási szervnek). A vételár után személyi jövedelemadót nem kell fizetni, ha az ingatlan az NFA-vagyoni körbe kerül.

4)      Fennállnak a feltételei a közérdeket szolgáló, jogilag szabályos (szakszerűen kivitelezett, jogszerű és méltányos áron történő) kisajátítási eljárásnak ott, ahol nincsenek a pályázati partnerek birtokában az ingatlanok, és a jelenlegi tulajdonos nem ad támogató nyilatkozatot a megvalósításhoz, továbbá közös megegyezés sem születik vele ingatlanjának eladásáról. Ilyen esetben várhatóan állami kisajátításra kerül az ingatlan. Kisajátításra a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény rendelkezései szerint kerülhet sor.

 

5)      A hatályos jogszabályok (pl. vízgazdálkodásról szóló törvény, természet védelméről szóló törvény) lehetővé teszik a közérdeket szolgáló megvalósítást akkor is, ha nincs a pályázati partnerek birtokában az érintett ingatlan, és nincs támogató nyilatkozat a jelenlegi tulajdonos részéről.

 

Az engedélyező hatóság (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ATIKÖTEVIFE) feladata eldönteni, hogy a tervezett fejlesztés közvetlen célterületein lévő ingatlanokon teljesülnek-e a megvalósítás jogi feltételei, tehát a fenti megvalósítási feltételek valamelyike.

 

Növeli-e a tervezett projekt a káros belvizek valószínűségét, különösen lakó- vagy egyéb épületek esetében?

 

A rendelkezésre álló adatok alapján nem. A tervezett vízállapotok úgy lettek meghatározva, hogy épületingatlant ne veszélyeztessenek, jelentős értékű, nem természetközeli állapotú mezőgazdasági terület (szántó, szőlő, gyümölcsös, stb.) hasznosíthatóságát ne sodorják veszélybe. Ennek érdekében részletes hidrológiai elemzést kellett készíteni a terv várható vízháztartási következményeiről. Ezeket az elemzéseket vízügyi szakemberek végezték. A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásban a vízügyi hatóság vizsgálja azt a kérdést, hogy okozhat-e kárt külső feleknek a projekt megvalósítása, és a vízjogi engedélyt csak olyan tevékenység kaphatja meg, amelynél a károkozás a rendelkezésre álló adatok alapján kizárható. 

A projekt kivitelezésében, a vízpótló rendszer üzemeltetésében a vízügyi ágazat kiemelt szerepet kap, hiszen a pályázat főkedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a vízilétesítmények (csatornák, zsilipek, szivattyúk) üzemeltetője pedig döntően az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság lesz. A belvízvédelmi szempontok érvényesítésére tehát az ezzel hivatásszerűen foglalkozó vízügyi szakemberek közreműködése, munkája jelent garanciát.

A belvizek elleni védekezés idején a vízpótlással érintett, mélyebb fekvésű területek mindegyike ellátott belvíztározási funkciót korábban (ide vezették és itt tározták szükséges ideig a másutt káros vizeket). A belvíztározási lehetőség egyik terület esetében sem veszik el. Mindegyik célterületen marad még belvízvédelmi célra igénybe vehető vésztározási kapacitás, tehát szükséges esetben képesek további belvizeket befogadni, nem lesznek „csurig töltve”. A benyújtott vízjogi engedélykérelem adatai alapján a nyilvántartott belvízi vésztározási kapacitás feléig lesznek feltöltve a mély fekvésű területek a vízpótlás során.

 

Amennyiben a bőséges csapadék miatt belvízvédekezésre kell sort keríteni, a meglévő csatornarendszereken keresztül, az eddigiekhez hasonlóan elvezethetők a felesleges vizek, tehát a belvízvédelmi funkciója megmarad a vízilétesítményeknek. A Hosszú-rét és az Ágasegyházi-rét újonnan épülő csatornával történő összekötése révén ráadásul Fülöpháza település környezetéből immár nem csak nyugatra, a Kurjantó irányába lesznek elvezethetők a belvizek, hanem délre, Ágasegyháza irányába is. Ilyenkor az ugyanilyen irányú vízpótláshoz felhasznált átemelő szivattyúk belvízvédelmi funkciót tölthetnek be. A kétirányú belvízelvezetési lehetőséggel javul Fülöpháza belvízvédelmi helyzete.

 

Mindemellett, a vízpótló rendszer működtetésének első néhány éve várhatóan kísérleti üzemeltetés lesz, csupán néhány évre szóló vízjogi üzemeltetési engedély alapján. A vízviszonyok változásait széleskörű adatgyűjtéssel kell dokumentálnia az üzemeltetőnek, különösen meglévő és újonnan létesített talajvízkutak vízszintjeinek monitorozásával, felszíni vízmércék telepítésével és leolvasásával. A hatósági előírás alapján gyűjtött adatok elemzésével, illetve a területhasználói, lakossági visszajelzések, tapasztalatok alapján alakulhat ki a hosszabb távon is alkalmazandó üzemeltetési gyakorlat, amit a néhány év elteltével megújított üzemeltetési engedélybe foglalnak majd. Fontos tudni, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély indokolt esetben a későbbiekben is, bármikor felülvizsgálható és módosítható. Amennyiben gyors intézkedést igényel valamilyen káros vízhatás megszüntetése, az ezzel kapcsolatos jelzést követően, indokolt esetben természetesen intézkedik a csatornarendszer üzemeltetője a vizek mennyiségének csökkentéséről.

 

A projekttel kapcsolatos további információk kérhetők:

 

 

Tervezőktől: Puskás Erika (e-mail: puskas.erika@oko-rt.hu); Nagy István (e-mail: nagy.istvan@oko-rt.hu).

 

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságtól: (telefon: 76/482-611; postacím: 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.; e-mail: titkarsag@knp.hu)

 

Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól: (telefon: 79/525-100; postacím: 6500 Baja, Széchenyi u. 2/c; e-mail: titkarsag@aduvizig.hu)

 

 

Az összefoglalót készítette a KNPI képviseletében:

 

Sipos Ferenc osztályvezető

                                                                                              Természetmegőrzési Osztály

 

Tisztelt Fülöpházi Ingatlantulajdonosok!

 

Munkatársaim hamarosan felkeresik az érintett ingatlantulajdonosokat, hogy a pályázat benyújtásához tulajdonosi hozzájárulásukat kikérjék. Kérem, hogy szíveskedjenek együttműködni, hozzájárulásukat megadni, annak érdekében, hogy ez a kiemelt projekt megvalósulhasson településünkön.

 

Köszönettel: Balogh József polgármester