Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


„Köszönjük, hogy tovább adtátok álmaitokat”

2011.12.20

dsc_6670.jpgTisztelt Fülöpházi Polgárok, Kedves Barátaim!

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket, a Fülöpházi idősek napján és a második adventi családi napon.  Köszönöm, hogy elfogadták Fülöpháza község Önkormányzata Képviselőtestületének meghívását, és úgy döntöttek, hogy együtt töltjük ezt a napot!

Az elmúlt hetekben-hónapokban azt tapasztalhattuk magunk körül, hogy hazánk, Magyarország hajója viharos nemzetközi vizeken hányódik, és bár erőskezű a kormányos, és bár világos és helyes célok felé hajózunk, még nem értünk révbe. Világméretű átalakulások, bizonytalanságok, állandó változások kísérik a mostani történelmi jelentőségű időszakot, melyben megszámolhatatlan feladat áll még előttünk országszerte és közös otthonunkban, Fülöpházán is.

A mindennapok harcai mellett azonban ideje van a reményteljes várakozásnak és az ünnepi örömre való készülődésnek. A hétköznapok bizonytalanságai közepette elsősorban erőre és biztonságra vágyunk, erőt és biztonságot pedig a közelgő ünnep üzenetéből meríthetünk.  Karácsony közeledtével újra és újra rácsodálkozhatunk: semmi sem adhat több és nagyobb erőt számunkra, mint a gondviselésbe vetett hit, és az örömhír, hogy a világba karácsonykor évről-évre beköszönt a szeretet, a béke, és a reménység.

Tisztelt Fülöpházi Polgárok, Kedves Barátaim!

A legtöbb ember bizonyosan többre képes a gyermekeiért, mint saját magáért. Sőt, biztosan sokan vagyunk olyanok, akik ha mélyen a saját lelkünkbe nézünk, akkor nem szégyelljük azt a mondatot sem, hogy valójában a gyermekeink adnak értelmet az életünknek. Az élet körforgása nem más, mint a nemzedékről nemzedékre szálló végtelen láncolat, ami a már elhunytak és még meg sem születettek örökké tartó eltéphetetlen szövetsége.

Kedves idős barátaim! Minden Fülöpházi polgár nevében köszönetet szeretnék mondani nektek! Hálával tartozunk nektek azért, hogy világra hoztatok és felneveltetek bennünket. Hálával tartozunk nektek azért is, hogy tovább adtátok az életet, és hálával tartozunk azért is, mert megőriztétek a hitet abban, hogy az élet szép, hogy élni érdemes, hogy a nemzedékek sorának sosem szabad megszakadnia!

Példát adtatok nekünk arra, hogy mi is megmutassuk és megtanítsuk azt fiainknak és lányainknak, ami a világban szép és nemes. Köszönjük, hogy tovább adtátok álmaitokat és olyan értékeket bíztatok ránk, mint a munka becsülete, az otthon melege, a család biztonsága és a mindennél erősebb és önzetlenebb szülői szeretet.

Egy régi történet szerint a gólya mama a lakhatatlanná váló fészekből egyesével menekíti ki három fiókáját. Repülés közben az első két fióka fölényesen így ígérget a gólya mamának: köszönöm, hogy megmentettél, ha felnövök, meg hálálom neked. A legkisebb és leggyengébb gólyafióka, akit utoljára hoz el a fészekből így szól: Sosem fogom tudni meghálálni neked, amit értem tettél, de igyekszem mindent továbbadni majd az én fiókáimnak.

Kedves idős barátaim! Mi sem fogjuk tudni eléggé meghálálni, elégszer megköszönni az elmúlt évtizedeket, a sok lemondást, nehézséget, nélkülözést, azt hogy számotokra mindig mi voltunk és maradunk a legfontosabbak. De azt megígérhetjük, hogy mint a történetbeli legkisebb gólyafióka, sosem felejtjük el, mindazt, amit értünk tettetek és azt a sok szeretetet, odafigyelés, törődést, amit tőletek kaptunk, gyermekeink felé továbbadjuk.

Tisztelt Fülöpházi Polgárok, Kedves Barátaim!

A mai nap a családokról is szól. A család nemcsak a társadalom alapegysége, hanem egy olyan szövet, amely a biztonság hálóját vonja minden ember köré. Családunkban sosem lehetünk magányosak, hiszen tudjuk, bármit hozzon is az élet, a családtagok mindig számíthatnak egymásra, nem érdekből, nem kényszerűségből, hanem tiszta, önzetlen szeretetből. A család egy véd- és dacszövetség a világgal szemben, egymásért és Önmagunkért. A család, a nemzet és az európai kultúra nem a ma élők tulajdona, hanem a már meghaltak, az élők és a majdan megszületők felbonthatatlan közössége.

Fülöpháza Polgármestereként meggyőződésem, hogy kicsiny falunknak is úgy kell működnie, mint egy nagycsaládnak. Jóban és rosszban ki kell állnunk egymás mellett, ha kell vigaszt, ha kell támaszt, ha kell örömet szükséges nyújtanunk egymásnak. Tudjuk, semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, merre akar haladni, de a legvadabb orkán sem tudja eltéríteni az úti céljától azokat a vadlibákat, akik egymás mellet repülve kilométerek ezrein át rendíthetetlenül szárnyalnak.

Nekünk, fülöpháziaknak megvannak a közös céljaink, amelyeket tavaly ősszel fogalmaztunk meg, és amelyek kivétel nélkül azt a célt szolgálják, hogy Fülöpháza erős és büszke európai falu legyen, amely nemcsak lakóhelyünk, több annál: az otthonunk, ahol egymást közt együtt átérezhetjük a családi tűzhely melegét.

Tisztelt Fülöpházi Polgárok, Kedves Barátaim!

Bármi történjék is velünk az elkövetkezendő hónapokban, bármennyi próbát is kell kiállnunk, bármennyi nehézségen kelljen átverekednünk addig, még maradéktalanul megvalósíthatjuk közös céljainkat, össze kell fognunk, tudnunk kell, hogy számíthatunk egymásra, és nem engedhetjük el egymás kezét!

Ennek jegyében kezdődjön hát az idősek napja és az ádventi családi nap. Öltöztessük díszbe szívünket-lelkünket. A közelgő ünnep békéje és meghittsége adjon erőt mindannyiunknak, hogy újult erővel folytathassuk munkánkat az új évben! Kívánok minden fülöpházi polgárnak, a fülöpházi polgárok nagy családja minden tagjának meghitt ünnepvárást, áldott ünnepeket, békében és szeretetben gazdag eljövendő esztendőt.

Köszönöm, hogy meghallgattak.